Túl kevés Kat-an

Minden állatnak szüksége van egy adott mennyiségű ásványi anyagra testük megfelelő működéséhez. Az egy évszázada tartó kutatásoknak köszönhetően mostanra sokat tudunk arról, hogy az egyes ásványokból mennyit igényel a szervezet, legyen szó akár nátriumról (só), káliumról vagy jódról. Tisztában vagyunk például azzal, hogy a lovakban ritka a káliumhiány, mert azt a növények nagy mennyiségben tartalmazzák. Ugyanakkor, a nátrium mennyisége a horse's igényeihez képest kevés a szálastakarmányokban. Ezzel magyarázható, hogy miért kell sókiegészítést biztosítanunk és miért nincs szükség a kálium pótlására. A nátrium és a kálium pozitív töltésű ionok (kationok). Pozitív elektromos töltéssel rendelkeznek és mindig velük megegyező számú negatív ionnal (anionnal) együtt vannak jelen, hiszen a takarmány összességében nem rendelkezik elektromos töltéssel. Hasonlóképp, az ürített vizeletnek sincs elektromos töltése, ez pedig csakis úgy lehetséges, ha egyenlő számú pozitív és negatív iont tartalmaz. Mindezek miatt a takarmánnyal bevitt túlzott mennyiségű nátrium és kálium negatív ionokkal (pl. klorid, szulfát) együtt fog ürülni a vizelettel. Ezek a negatív ionok szintén a takarmányból származnak. Ahogy azt már említettük, fontos, hogy ezen ásványok összes mennyisége az adagban fedezze a ló szükségleteit. Továbbá a nátrium, kálium, klór és kén egyensúlya kiemelkedő szerepet játszik a test sav-bázis állapotának meghatározásában. Ezt az egyensúlyt kation-anion egyensúlynak nevezzük, és úgy számolhatjuk ki, hogy a pozitív töltésű ionok összegéből kivonjuk a negatív töltésű ionok összegét. Az egyensúly eltolódhat pozitív és negatív irányba is attól függően, hogy az adag mennyi nátriumot, káliumot, klórt és ként tartalmaz. Azok az adagok, melyek kation-anion egyensúlyának értéke negatív, savas környezetet hoznak létre a szervezetben. A pozitív kation-anion egyensúlyú adagok ellensúlyozzák ezt a savasodást. Napjainkban fokozott figyelmet fordítunk a kation-anion egyensúlyra. Különösen fontos a kissé lúgosító étrend biztosítása a sportlovak számára, melyek nagy mennyiségű abrakot fogyasztanak. A takarmánygyártók különböző sók hozzáadásával szabályozzák a tápok kation-anion egyensúlyát. A nátrium, kálium, klorid és szulfát ionok koncentrációja közötti egyensúly (vagyis különbség) ugyanolyan fontos, mint ezeknek az ionoknak az összes mennyisége. Azok az adagok, melyek kation-anion egyensúlyának értéke negatív, savas környezetet hoznak létre a szervezetben. A pozitív kation-anion egyensúlyú adagok ellensúlyozzák ezt a savasodást. Napjainkban fokozott figyelmet fordítunk a kation-anion egyensúlyra. Különösen fontos a kissé lúgosító étrend biztosítása a sportlovak számára, melyek nagy mennyiségű abrakot fogyasztanak. A takarmánygyártók különböző sók hozzáadásával szabályozzák a tápok kation-anion egyensúlyát. A kation-anion egyensúly szervezetre gyakorolt hatása bonyolult élettani folyamatokon alapszik. Amennyiben szeretne többet tudni, lejjebb görgetve talál egy részletesebb magyarázatot.

Megoldás

A ló szervezetében fennálló sav-bázis egyensúlyt az elfogyasztott takarmány elektrolit tartalma (főleg a kálium, nátrium, klorid és szulfát vagy kén) befolyásolja. Ha a kálium és nátrium (pozitív töltésű ionok) vagy a klorid és szulfát (negatív töltésű ionok) aránya felborul, az állat teste ezt úgy kompenzálja, hogy hidrogén ionokat (sav) vagy hidrogén-karbonát ionokat (bázis) ürít a vizeletbe. Ennek köszönhetően a vizelet pH értéke lényegesen el fog térni a vér pH értékétől. A vizelet pH-jának változása naponta többször bekövetkezik, ugyanis a fentebb ismertetett folyamat játssza a fő szerepet a szervezet sav-bázis egyensúlyának szabályozásában. Ha elemezzük a ló adagjának elektrolit tartalmát, kiszámíthatjuk, hogy az adott étrend milyen hatással lesz az állat sav-bázis egyensúlyára. A pozitív és negatív ionok mennyisége közti egyensúlyt (vagyis különbséget) kation-anion egyensúlynak nevezzük, amelyet gyakran DCAB vagy CAB-ként rövidítünk. A kation-anion egyensúly nem egy tápanyag, hanem egy szám, amely a nátriumnak, káliumnak, kloridnak és kénnek (szulfátnak) az adagban található mennyisége alapján kerül kiszámításra. A DCAB kiszámítható egy adott takarmányra és a ló napi adagjára vonatkoztatva is, mértékegysége a milli-ekvivalens (mEq). Ha a DCAB pozitív, akkor az adag vagy az adott takarmány túlzott mennyiségű káliumot és nátriumot tartalmaz a kloridhoz és szulfáthoz viszonyítva. Egy ilyen adag alkalikus reakciók beindulását fogja okozni a szervezetben, így a vizelet kémhatása is bázikus lesz (ez gyakori jelenség növényevő állatokban). Ha a DCAB negatív, akkor az állat savas hidrogén ionokkal (H+) pótolja a nátrium és kálium étrendből fakadó relatív hiányát. Emiatt a vizelet savassá válik. A kutyák és más ragadozók étrendjének DCAB értéke általában negatív, ezért az ő vizeletük jellemzően savas. A sportlovak jelentős savterhelésnek vannak kitéve az élénk fizikai aktivitás miatt. Az előnyös kation-anion egyensúlyú étrend segíthet ellensúlyozni a savterhelést, és ennek következtében átmenetileg mérsékelni annak szervezetre gyakorolt hatását. Napjainkban egyre gyakrabban láthatjuk a takarmányokon feltüntetve azok kation-anion értékét, valamint a sportlovak számára gyártott tápokat úgy állítják össze, hogy a ló teljes napi adagjának DCAB értéke +200 és +300 mEq közötti, vagy még ennél is magasabb legyen. A PC-Horse-ban figyelemmel kísérheti a teljes napi adag, illetve az egy etetéskor adott takarmány DCAB értékét is. Habár a szakirodalomban nincs pontosan meghatározott ideális DCAB érték, amit el kell érnünk a ló adagjában, a szakemberek általánosságban egyetértenek abban, hogy a negatív DCAB értékű étrend nem kívánatos. A negatív DCAB értékű étrend hosszú távon olyan káros következményekkel járhat, mint a csontok kalcium hiánya.